Az üveggyapot és a kőzetgyapot is úgy készül, mint a vattacukor. A kristályos szerkezetű alapanyagot (cukrot vagy felaprított üveget vagy követ, kőzetet) megolvasztják és szálasítják. Bedobják egy gépbe, melegítik és miközben megolvad, meleg levegővel megküldik, amitől kis, vékony szálak alakulnak ki, amik ebben a formában szilárdulnak vissza (fagynak meg).
Egy barátom, akinek volt szerencséje vattacukrot árulni egy balatoni strandon még a nyolcvanas években, megdöbbent, mikor rájött, hogy tulajdonképpen a meleg levegő az, amiért súlyos pénzeket kér az emberektől.
Tényleg így van. A vattacukor-készítés nagy mennyiségű levegő bezárása a cukor anyagszerkezetébe. Ugyanez a helyzet a kőzet- és az üveggyapotnál is, hiszen maga az üveg vagy a kő nem lenne jó hőszigetelő anyag, a beléjük zárt levegő annál inkább.
Az így kapott üveg- vagy kővattába aztán valamilyen kötőanyagot, gyantafélét porlasztanak. Nagy gyártósorokon futószalagok és söprögető kefék segítségével az adott vastagságú és méretű, gyantával kevert anyagot megfelelő mértékben tömörítik, aztán hagyják a gyantát megkötni. Így jön létre az a puha paplanos, de a kemény táblás forma is, amivel leggyakrabban találkozhatunk.
A vattaforma még nem zárta be eléggé a levegőt magába, ehhez szükséges a tömörítés. Azt, hogy mennyire tömör egy adott szigetelőanyag a testsűrűséggel tudjuk leírni. Mértékegysége kg/m3. Ez azt mondja meg, hogy ha egy 1m x 1m x 1m-es kockát az adott anyagból megmérünk mérlegen, hány kilót fog nyomni. Logikus, hogy a testsűrűség a tömörítés mértékétől függ.
Nagyon érdekes, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a hőszigetelő képesség és a testsűrűség. Ahogy tömörítjük az anyagot, egy ideig csökken a hővezetési tényezője, de ha egy ponton túl, még tovább tömörítjük, akkor újra nő. Tehát, ha felrajzoljuk ezt egy grafikonon, egy fordított kalap alakú görbét kapunk.
A görbe legalsó pontján az üveggyapot testsűrűsége 30- 40 kg/m3 körül van, a kőzetgyapoté 70 kg/m3 körül.
A 150 kg/m3 testsűrűségű kőzetgyapot már a fordított kalap túlsó felén van, így lehet kőzetgyapotból nagy testsűrűségű, jó nyomószilárdságú lépésálló szigetelőanyagot gyártani – üveggyapotból is lehetne, csak az sokkal drágább lenne. Ennek a legfontosabb felhasználási területe a lapostetők szigetelése, ahol a tűzállósága miatt nyert teret az XPS-sel szemben, aminek hasonlóak a mechanikai tulajdonságai.
Használják még minden olyan helyen, ahol fontos a járhatóság – bizonyos födémek, alapok, aljzatok szigetelésénél. Fontos tulajdonsága még, hogy az XPS-sel, EPS-sel ellentétben ez növeli a szigetelt felület léghanggátlását. Magyarul jó hangszigetelő is, ami a polisztirol táblákról nem mondható el – az EPS éppenhogy rontja a szigetelt falak hangszigetelését, főleg az alacsony frekvenciájú hangtartományokban (mély hangok esetében). Ezért, ha forgalmas út mellett áll az épületed, fontold meg, hogy milyen anyagot választasz homlokzatszigeteléshez.
Üveggyapotból és kőzetgyapotból is gyártanak kisebb testsűrűségű, paplanos vagy tekercses szigetelőanyagot, ez azért gazdaságos, mert zsugorfóliázva szállítják, így több fér egy kamionba, olcsóbban jön ki a szállítási költség, ami fontos tényező az árképzés szempontjából. Ezeket használják sokszor födémek, tetőterek szigetelésére ott, ahol nem fontos a járhatóság.
Mi fújt üveggyapot szigeteléssel foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy a szálas üveggyapotot zsákokban odavisszük a helyszínre – az épülethez, amit szigetelni akarsz, és ott helyben a saját gépünkkel alakítjuk a kívánt formára – odafújjuk a kívánt felületre.
Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy a kész szigetelésben nem lesznek illesztési rések, hézagmentes az egész, illetve, hogy nehezen hozzáférhető helyekre is be tudjuk juttatni a szigetelőanyagot. Ha próbáltad már az alacsony dőlésszögű tetőd alatt, a koszorú és a födém találkozásánál precízen beilleszteni a paplanos üveggyapotot a gerendákon hasalva, akkor pontosan tudod miről beszélünk.
Ha egy szakira bíztad a dolgot, szinte biztos lehetsz benne, hogy nem csinálta meg rendesen, nem azért mert hanyag volt, hanem mert a feladat teljesítése kb. lehetetlen, te is hamar eluntad volna a hiábavaló próbálkozást. Ha paplanos szigetelés van a födémeden, szinte biztos, hogy a koszorúnál egy- vagy többcentis rések vannak, ahol szökik a meleg.
A befújt szigetelések azért gazdaságosak, mert egy gyártási lépés – a formába tömörítés kimarad, ehelyett aprítás, a szálszerkezet módosítása történik a majdani felhasználási területnek megfelelően. Aztán az anyagot ömlesztve zsákolják, eközben összezsugorodik annyira, amennyire a szállításhoz szükséges. Így nagyon gazdaságos a szállítása is – elküldik nekünk, mi zsákokban visszük oda a helyszínre, és csak ott csomagoljuk ki, és fújjuk be, ahova kell.
A testsűrűséget mi határozzuk meg, mikor telepítjük a szigetelést. Ez azt is jelenti, hogy nagyrészt magunk határozzuk meg minőségbiztosítási irányelveinket. Itt olvashatsz bővebben erről.
A következő részben a poliuretánról lesz szó. Ez a PUR hab – ki fog derülni, hogy más formái is léteznek, mint a hab, és hogy nem jó mindenre, pedig ez lehet a benyomásunk, ha elnézzük, hogy használják az építőiparban.
Addig is kérdezzetek bátran és tartsatok velünk.