Mikor hőszigetelési megoldást keresel, és szembesülsz a szigetelő mérnökök által használt tolvajnyelvvel, ami olyan kifejezésekből áll, mint U és λ érték, páradiffúziós tényező, testsűrűség és társaik, gyorsan elmehet a kedved az egésztől. Ez itt egy felhasználóbarát ismertető a leggyakrabban használt hőszigetelő anyagokról. (És igen, az egyik varázsszó jelentésére is fény derül.)
Többféleképpen lehet a hőszigetelő anyagokat csoportosítani. Mi például nem foglalkozunk most a hőszigetelő jellegű teherhordó anyagokkal – mert első körben az utólagos hőszigeteléshez szeretnénk támpontokat adni – ezek meg értelemszerűen inkább akkor jönnek szóba, ha újonnan építünk valamit.
(Egy már álló épület teherhordó szerkezeteit főszabály szerint nemigen módosítjuk, mert akkor összedőlne vagy veszélyessé válna. Ha mégis módosítanunk kell, az általában igen drága mulatság. Ha Neked mégis pórusbeton, hőszigetelő habarcs témában van kérdésed, írj kommentet, válaszolunk.)
Mielőtt jön a felsorolás a legfontosabb tulajdonságokkal, egy alapfogalom. A λ (lambda) érték vagy más néven hővezetési tényező egy szám, amivel a hőszigetelő anyagok leírásában találkozhatsz. Van egy mértékegysége: W/mK, Watt per méter Kelvin. Erről egy csomót lehetne írni, hogy ez mit jelent, hogy mérik meg minden (lehet, hogy egyszer megtesszük). Most elég annyit tudnod, hogy minél kisebb ez a szám, annál jobban szigetel az adott anyag.
Néhány példa, hogy eligazodj: az alumínium lambdája 72 W/mK, a betoné 1,4, a vályogfalé 0,7, a kemény fáé 0,23, a 30-as Porotherm tégláé 0,155, az álló levegő lambdája 0,025 W/mK. Hőszigetelő anyagról akkor beszélünk, ha az anyag lambdája 0,065 alatt van.
Tehát igen, jól látod, az álló levegő hőszigetelő anyag – a bökkenő csak az, hogy a körülöttünk lévő levegő alapállapotban mozgó levegő, be kell zárnunk valamibe ahhoz, hogy megálljon – ráadásul minél kisebb cellákba (erről olvashatsz az előző posztban), különben a levegőtömeg két vége eltérő hőmérsékletű lesz, ami a termodinamika második főtétele szerint ki akar egyenlítődni, így a levegő elkezd mozogni. Huzat lesz, nagyobb léptékben szél. A levegőnek ezt a tulajdonságát használjuk, mikor szellőztetünk, kéményt építünk, a szellőzőnyílásokat a fal felső részén helyezzük el, stb.
Lássunk neki, vegyük végig azokat a szigetelő anyagokat, amikkel a leggyakrabban találkozhatsz. Most az EPS és az XPS kerül sorra.
EPS Expandált polisztirol
Fehér táblás anyag, mindenki ismeri. Leánykori nevén hungarocell, nikecell.
Úgy készül, hogy a polisztirol gyöngyöket (ez egy műanyag fajta, alapállapotában egy granulátum, amely megkötött formában tartalmaz valamilyen gázt), gőzöléssel felmelegítik, amitől a polisztirol megolvad és a hozzáadott gáz eközben felszabadul és felfújja az egyes gyöngyöket, ezt előhabosításnak hívják. Mikor a gyöngyök lehűlnek, a hajtógáz távozik és átveszi a helyét a levegő. Ez az a pillanat, amikor a nem mozgó levegő bezáródik az anyag szerkezetébe.
Ezután mégegyszer gőzölik az anyagot, ekkor tapadnak össze az egyes felfújt gömböcskék és rendeződnek abba a formába, amit várunk tőlük, ez a tömbösítés. A tömböket különböző méretű és vastagságú lapokra vágják és csomagolják.
Van, hogy az anyagba grafitot is kevernek, amitől megváltozik a színe – szürke lesz, és 20 %-kal javul a lambdája – cserébe ugyanennyivel drágább, ezért nyugodtan dönthetünk az alapján, hogy milyen vastag szigetelés fér el, mi lenne esztétikus. A fehérnek olcsóbb köbmétere, viszont vastagabbat kell feltenni belőle, hogy ugyanazt az eredményt elérjük.
Ha olyan helyen van a házunk vagy irodánk, ahol nagy a forgalom vagy más zajártalom, fontos szempont lehet, hogy ezek a szigetelések nem növelik, hanem csökkentik a léghanggátlást – tehát a falunk hangszigetelő képessége a hőszigetelés után csökkenni fog.
Az EPS nagyon érzékeny a nedvességre. Ha az egyes felfújt gyöngyöcskék közé nedvesség jut, jelentősen romlani fog a hőszigetelő képessége.
Ezért találták ki az
XPS-t,vagyis extrudált polisztirolt,
ami az EPS édestestvére, ugyanúgy polisztirol az alapanyaga, csak a gyártási eljárásból kimarad a hajtógázos előhabosítás, így a végeredmény egy zárt cellás anyag lesz, ami képes ellenállni a nedvességnek. Ugyanazok a tulajdonságai, mint az EPS-nek, de nagyobb a nyomószilárdsága és telepíthető nedvességnek közvetlenül kitett helyekre is (lábazatra, alapba). Éppen emiatt drágább is, és 20 cm-esnél vastagabbat nem találunk belőle.
Poliészter vagy üvegháló
Valószínűleg úgy ismered, hogy Dryvit háló. Poliészterből készül a pulóver is, ha műszálas valamint Mari néni otthonkája. A Dryvit háló ezektől abban különbözik, hogy erősebb, elbírja a vakolatot. EPS hőszigetelő rendszereknél ez kerül a szigetelőanyag tetejére. Lehet az anyaga üvegszövet is. A jelentősége mindkettőnek az, hogy a rávitt vakolattal együtt ez fogja megvédeni a hőszigetelő rendszered többi elemét a külső behatásoktól, mint a csapadék, fagy és esetleg a mechanikai terhelések - mikor nekidőlünk a falnak vagy nekitámasztjuk a biciklit.
Legközelebb jön a kedvencünk, az üveggyapot, meg a kőzetgyapot és más barátaik, minden lehetséges megjelenési formájukban.
